Feltérképezte a Hold távoli oldalát a kínai holdjáró

A Csang’o–4 kínai űrszonda Jáde Nyúl–2 holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.

Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 15. holdi nappalra kitűzött munkáját, és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség holdkutató központja. A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang’o–4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.
 

A 2018 decemberében útnak indított Csang’o–4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Kármán Tódor magyar–amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án. A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang’o–4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak.
 

A misszió tudományos feladata többrétű, a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró.
 

A rover segít a kutatóknak felfedni a Hold távoli oldalának felszíne alatt, a mélyben rejlő titkokat, gazdagítva ezzel az emberiség ismereteit az égitest történelméről, geológiai evolúciójáról. A Jáde Nyúl különleges radarja segítségével rádiójeleket küld a Hold mélyébe, ezzel 40 méteres mélységet ér el. Az így végzett megfigyelések szerint a felszín alatti réteg különböző méretű kövekből és az azokat körülvevő, nagyon porózus, szemcsés anyagból tevődik össze.
 

Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang’o–5 űrszondát, mely már holdmintákat is fog hozni a Földre.